Nincs neve

Miért állunk annak az embernek az oldalára aki kigyót-békát kiabál ránk. Miért védjük meg és tartunk ki mellette. Tényleg annyira fontos egy rossz barátság??????????????

       Történt egyszer, hogy utáltam (szószerint) egy lányt akit összehoztak az én álltalam kirugott pasival. Nem részletezem mi történt konkrétan, majdegyszer.       Néhány hónapja úgy döntöttem felveszem vele a kapcsolatot mert megsajnáltam. Össze- veszett azzal az emberrel aki miatt mi is utáltuk egymást. Mert, hogy volt háttér kavarás rendesen. Akár egy brazil szappanoperában. Szóval leültünk és beszéltünk és beszéltünk és kiderültek turpisságok amiket nem tudtunk.  Én annyira nem törtem le mint ő.  Valószínüleg mert több ideje taroztam abba társaságba mint ő.  Igazándiból a fejéhez vágtam  néhány igazságot és reméltem, hogy felnyithatom a szemét. Félig sikerült is.  Néhány hete azomban ő kibékült az "ellenség" egyik felével mert úgy gondolta a barátnője megérdelmel még egy eséjt. Jól megvannak, ahogy én tudom. Mindent együtt csinálnak, együtt töltik az idejüket. Ami nagyon klassz. De kérdem én, meglehet bízni valakiben azok után, hogy kigyót békát- kiabál az emberről? Én is szoktam békülni de ilyenkor 3 lépés távolság van. És nem párhét után hanem hónapok vagy évek kellenek. Ezzel a lánnyal is ugyan beszélek, társalgok és ellátom tanácsokkal de még nem bízom meg benne annyira, hogy nyitott legyek vele úgy igazán. Lehet bennem van a hiba de már annyiszor hátba szúrtak, hogy nem megy. Azt nem értem az emberekben miért kell kapaszkodni a barátságba annyira, hogy feladjuk miatta az elveinke? Az önérzetünket és helyette meghunyászkodunk. Van ennek értelme? Hiszen a barátok jönnek, barátok mennek. Egyszer egy lány azt mondta nekem, hogy mindenkinek megvan a maga ideje és hosszúsága amit együtt tölt velük (mármint a baráttal). És akinek menni kell azt elkell engedni. Én is így tettem egy barátnőmmel, de azt majd egy másik alkalommal mesélem el. Hozzátenném azt sem értem. Érthetetlen vagyok.....

Mit is írhatné így hírtelen. Nincs ötletem. Arra gondoltam, hogy olyan emlékeket fogyok ide írni amivel nem tudom mit kezdjek, mert vagy felbosszant, vagy nagyon örülök neki. És mivel nem lehet mindent megbeszélni a legjobb "barátokkal" sem ezért fogom ezt kihasználni. Merem remélni, hogy akikről szólni fog nem fognak erre csámpázni és sértőrdösdit játszanni. Mindenkitől előre is boccs.